Mi az a divertikulitisz?
A huszadik századig alig ismert, ám azóta egyre gyakoribbá és elterjedtebbé vált gurdélygyulladás, tasakgyulladás, vagy divertikulum-gyulladás néven is ismert divertikulitisz egy komoly, a harmadik leggyakoribb kórházi kezelést igénylő gyomor- és bélrendszeri betegség. Ez a gyakran tünetmentes állapot akkor alakul ki, amikor a divertikulumok, vagy más néven gurdélyok, a vastagbél falában található kitüremkedések és zsákocskák begyulladnak.
A divertikulitisz kialakulásának okai és kockázati tényezők
A divertikulitisz kialakulásában számos kockázati tényező közrejátszik, ám ezek közül sok módosítható, így a kialakulás valószínűsége is csökkenthető. Az elhízás, az egészségtelen és egyoldalú táplálkozás és a fizikai aktivitás hiánya mind állhatnak a divertikulitisz kialakulásának hátterében. Az étrend és más, az életmódunkból eredő tényezők hatással vannak az egészséges bélflórára, a bél mikrobiomjára. Tanulmányokkal igazolható, hogy a bél mikrobiomjának összetétele és működése eltér az egészséges és a divertikulitiszben szenvedő betegeknél.
Bizonyos genetikai tényezők, a 40 év feletti életkor, valamint a vastagbél idegeinek és izomzatának állapota szintén összefüggésben állnak a divertikulitisz kialakulásának kockázatával.
A divertikulitisz jellemző és gyakori tünetei, illetve lehetséges következményei
A divertikulitisz leggyakoribb tünetei a sok esetben állandó és napokig tartó hasi fájdalom és görcsök, illetve a hirtelen benyilallások. Enyhébb esetekben a divertikulitisz helyi gyulladással jár, ám súlyosabb, akut helyzetekben ez a gyulladás tályoggal, flegmonnal, sipollyal vagy más néven fisztulával, elzáródással, perforációval, vagy akár belső vérzéssel is járhat. Az akut divertikulitiszben szenvedő betegeknél hasi érzékenység, fájdalom, duzzanat, illetve láz is jelentkezhet. Egyéb tünetek lehetnek a hányinger, a hasmenés, a székrekedés, a puffadás, a hidegrázás, a véres széklet, a vérző végbél, illetve a diszuriaként ismert vizelési zavar is.
A divertikulitiszben szenvedő betegek 20 százalékánál átlagosan legalább egyszer kiújulnak a fájdalmas tünetek, és ez akár olyan szövődményekkel is járhat, mint a hasi szepszis, vagy más néven vérmérgezés. Az akut divertikulitiszben szenvedő, kórházban kezelt betegek 15-30 százaléka sebészeti beavatkozást igényel.
Gyakori és ajánlott kezelési módszerek
A bélflóra egyensúlyát felborító antibiotikumok használata, illetve a szervezet számára megterhelő operáció számos esetben elkerülhető lehet, ha még időben orvoshoz fordulunk, és tudatosan létrehozzuk a gyógyuláshoz szükséges körülményeket és feltételeket. Az esetleges allergének és más, irritációt okozó összetevők mellőzése, a helyes táplálkozás, illetve az életmódváltás az első és legfontosabb lépés a betegség megelőzése, a tünetek enyhítése, a gyógyulás felgyorsítása, illetve a kiújulás elkerülése érdekében.
A diagnózis megállapítása után az orvosok gyakran a szilárd ételek kerülését és folyadékkúrát írnak elő. A bélfal regenerálására szakorvosunk felügyeletével étrend-kiegészítők is alkalmazhatóak. A jótékony rostokat és probiotikumokat tartalmazó Mannavita Colonum béltisztító por kifejezetten a gyomor- és bélrendszer egészségének megőrzésére és visszanyerésére lett kifejlesztve. Gondosan összeválogatott hatóanyagainak köszönhetően alkalmazható a bélfalon megtapadt kórokozók eltávolítására, méregtelenítésre, a bél felszívóképességének fokozására, a természetes bélmozgás elősegítésére, illetve az optimális koleszterinszint fenntartására is. A psylliumot, gyömbérgyökérport, L-glutamint és Lactobacillus acidophilus probiotikumot is tartalmazó Colonummal elősegíthető a bélfal regenerációja olyan betegségek esetén, mint például a divertikulitisz.
Források:
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30660732/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29413216/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23668524/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26358668/
